„Kedves Uram Syamasundara, tegnap olyan üresnek éreztem magam, azután meditáltam a lótusz lábaidon.”

Kedves Uram Syamasundara, tegnap magányos voltam, majd meditáltam a lótusz lábaidon.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap úgy féltem, végül meditáltam a lótusz lábaidon.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap lehangolt voltam, azután meditáltam a lótusz lábaidon.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap dühös voltam, azonban a lótusz lábaidon meditáltam.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap felfuvalkodottá tett a büszkeség, azután meditáltam a lótusz lábaidon.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap gyötört a kéjvágy, azután meditáltam a lótusz lábaidon.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap zavarodott voltam; semminek nem volt értelme, azután meditáltam a lótusz lábaidon.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap olyan üres voltam, azután meditáltam a lótusz lábaidon.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap tehetetlennek éreztem magam, végül meditáltam a lótusz lábaidon.

Kedves Uram Syamasundara, tegnap a vallás lényege eltörpült számomra, aztán meditáltam a lótusz lábaidon. 

Ma, kedves Uram Syamasundara, készen állok rá, hogy megtegyek bármit, hogy elnyerjem a barátságodat. Személyes tanácsod révén a zavarom megszűnik. Kérlek, engedd meg, hogy a híveidet szolgálhassam! Te nem ismersz senki mást, mint a Te tiszta híveidet, és ők sem ismernek mást, csak Téged.