Bizalom és hit szeminárium - 11. rész
Amikor elkezdjük a dolgokat elfogadni saját magunknak, Krisna megengedi, hogy megtapasztaljuk a karmikus visszahatásokat. Bármilyen alkalom van, amikor felajánlasz valamit a gurudnak, egy mentális gimnasztikát kell csinálni, mert a guru ezt ajánlja tovább Prabhupádának és ő az ő gurujának. Máskülönben ha valaki a tiszteletet és az érdemet követeli saját magának, és az érdemet önmagának tulajdonítja, a félistenek azt mondják, rendben van, akkor ez a te igénylésed. Akkor te más dolgokat is igényelsz, amik ezzel együtt járnak. Akkor Durga és máyá ügynökei megengedik ennek a személynek, hogy megkapja a visszahatást az alapján, amit igényelni szeretne. Ez leesést jelent. Pozitívabbá tudjuk tenni azáltal, hogy sokkal függőbbé válunk. Közelebbről meg kell néznünk, hogy mennyire fogadjuk el a gurut, mint egy nagykövetet. Mennyire vagyunk izgatottak azért, amit ad nekünk, akár egy levelet. A guru olyan, mint egy postás, és ha nem szállítja megfelelően az üzeneteket, akkor Krisna leleplezi őt. A leesés egy leleplezés, hogy ő már többé nem az Én megfelelő postásom. Ez növelheti a hitét valakinek Krisnában. Ő végső soron mindent ellenőriz és kontrollál. Krisna mindenkit ellenőriz, még a gurut is.
Egyik pont a szomorúság, a szívben lévő fájdalom. Hogyan tudjuk ezt pozitívvá tenni? Fájdalom van a szívünkben valamiért, ami velünk történt. Valami közelebbi istentestvéred visszaélt a bizalmaddal, megsértették a hitedet. Azt gondoltad, hogy erősek, de úgy találtad, hogy csináltak valami dolgot, ami eltérő. Most fájdalom van a szívedben. Azáltal tudod pozitívvá tenni, hogy ismered a fájdalmat, amit ez adott, amikor a fogadó oldalon állsz. Most óvatos leszel, hogy te ne csináld ezt valaki mással. Így lehet pozitívvá tenni. Vagy nagyon óvatos leszel, amikor felbukkan valami hasonló helyzet vagy szituáció, nehogy te is hasonló módon cselekedjél. Így ez egy erős elrettentés.
A következő pont a bosszú. Az egyik indok, amiért nem bocsátunk meg, hogy azt akarjuk, a másik személy is szenvedjen. Meg kell kérdezni magunktól, hogy mennyi szenvedés lenne elég? Akkor képesek leszünk, hogy elengedjük a megbántást. Akkor engedjük, hogy meggyógyuljunk. Rájövünk, hogy valójában fájdalmat okozunk saját magunknak, amikor látni szeretnénk, hogy más szenvedjen. Mennyi szenvedést akarunk látni, hogy az a személy kapjon, mielőtt abbahagyjuk, hogy saját magunknak is szenvedést okozunk?
Hogyan tudjuk átalakítani a bosszúállást? Csak szét akarjuk zúzni azt a személyt újra és újra. Hogyan tudjuk ezt az érzést átalakítani? A védikus kultúrában megbocsátunk, de a vezetés szerint büntetésnek kell lennie. A büntetés után következik a megbocsátás. Ez azt jelenti, hogy az ember büntetést kap a bűn súlyossága alapján. Ennek olyan arányban kell lennie, amilyen arányban volt a bűn. Egy istentudatos királynak vagy vezetőnek látnia kell, hogy követik a törvényeket. Az embernek nem szabad újra és újra megtámadnia magát, mert így legyengítjük a saját egészségünket mentálisan és fizikailag. Hogyha nem engedjük el magunkban a neheztelést, fogékonyak leszünk a krónikus betegségekre. Lerövidítjük az életünket és ötszörösen fogékonyak leszünk mindenféle betegségre. Néhányan közületek, akik erős nehezteléseket tartanak fenn, amikor el tudod engedni ezeket a nehezteléseket, nem csak azt fogod találni, hogy sokkal lelkibb leszel, az egészséged is sokkal jobb lesz minden területen. Úgy fogod találni, hogy a hited növekszik Krisnában.
A következő pont a zavarodottság. Mi a módja annak, hogy a zavarodottságot pozitívvá tegyük? Amennyire zavartnak érzed magad a kölcsönhatás által, ami köztetek történt, ezt fenntartod magadban, mint egy neheztelést. A személy becsapott és csak azért tette, hogy rossz hírbe hozzon. Azután nevet rajtad és másokat is rávesz, hogy nevessenek rajtad. Hogy bolond, félkegyelmű, idióta vagy. Te dühös és zavart vagy, mert beleraktak egy ilyen helyzetbe. Egy ilyen helyzetet hogyan tudsz átalakítani pozitívvá? Fel kell tárnunk az elménket és menedéket kell vennünk a bhaktáknál. Meg kell osztanunk velük az ilyen érzéseinket.
Egy mataji beszél: „Egy bhaktának nem szabad igazolnia a zavarodottságot, hanem segíteni kell a tudat felemelésében.”
Bhakti Tirtha Swami: Szóval ez segíthet abban, hogy sokkal szelektívebbek legyünk. Az a kötelességünk, hogy feltárjuk az elménket, de nem tudjuk mindenkinek feltárni. Ha valaki zavarba ejtett minket azáltal, hogy visszaélt a bizalmunkkal, mondtunk neki valamit, aztán kifecsegte. Az tud segíteni nekünk egy pozitív értelemben, hogy sokkal megfontoltabbak legyünk, kivel osztunk meg dolgokat. Egy rossz esemény át tud alakulni valami pozitívvá.
Bhakti Tirtha Swami, Horvátország, 2002.